I. Előjelek

Daniel Quinn: B története

"A keselyű róka, a róka szöcske,
a szöcske nyúl, a nyúl lány, a lány fű.
Mindnyájan együtt alkotjuk ennek a helynek az életét,
egymástól megkülönböztethetetlenül összekeveredve,
a tűz áramlásában, és a tűz isten – nem Isten nagy I-vel,
hanem inkább a kis i-vel írt istenek egyike. Nem a világegyetem
megteremtője, hanem ennek a helynek az éltetője.”

2023. június 20. kedd

„…A Vihar-csúcs legmagasabb pontján kilátó állt. Zordon, jéghideg vasszerkezete, amelyet borostyándzsungel borított, még kísértetiesebbé tette az amúgy sem túl bizalomgerjesztő vidéket. A korláton vasból készült tábla hirdette a jobb napokat is látott építmény nevét és készítésének évét: Vashegyi Őrtorony, épült 2013. szeptember. A falu egyik legrégibb létesítményén álltak. A növénytakaró alól rozsdafoltok és kopott festéknyomok kandikáltak elő. Nem volt jellemző ez az elhanyagoltság a falura, ahol annyira törekedtek a szépségre és a harmóniára. »Mintha nem szívesen járnának ide, hogy karbantartsák a kilátót – gondolta Annie. – Nem is csoda…« De kísértet- és sárkánytanya ide vagy oda, a kilátás a falu tetejéről lenyűgözte őket. Annie és Aaron belefelejtkezett a panorámába, és időbe telt, amíg észrevették, hogy van a látványban valami különös.       A falu már-már valószínűtlenül élénk színekben pompázott, mintha csak feltekerték volna a képernyőn a színtelítettséget és a kontrasztot. Olyan volt, mintha az egész vidéket távcsővel néznék. Amire ránéztek, mintha közelebb jött volna, a részletek láthatóvá váltak. Olyan apró részletek is, amilyeneket ilyen távolságból szabad szemmel nem láthattak volna. Sőt, nemcsak látták, de érezték a tájat; mintha minden ők maguk lettek volna. Elképesztő volt!

…Ebben a furcsa, szuperérzékeny állapotban, kiterjedt tudata Annie tekintetét a Bőség-folyó nyugati partjára vezérelte, az Őrtorony alatti területen fekvő Pitypang-rétre. A láthatatlan zoom ekkor felnagyította a rét egy kör alakú foltját, és amit a szeme elé tárt, attól földbe gyökerezett a lány lába. Kilenc őz sorakozott a réten szabályos köralakban; bakok, suták, gidák vegyesen. Hihetetlen, hogy ilyen távolságból is tisztán látta, hogy melyiknek van agancsa és melyiknek nincs! Az állatok a kör közepe felé néztek, ahol egy hatalmas, gyönyörű dámszarvasbika és nőstény párja állt. Maga sem értette, honnan is tudta, hogy dámszarvasok, hiszen nem sokat konyított a szarvasokhoz. De akkor és ott egyszerűen tudta. A vörhenyesbarna, lapátagancsú állatok bundáján a fehér pöttyök szinte világítottak. Annie megbabonázva nézte az egészségtől duzzadó, büszke testtartású állatcsapatot. Mit csinálnak ott így együtt?! Megbökdöste Aaront. Ő is elképedve nézte a különös állatkonferenciát. Merthogy tanácskoztak valamiről, ez volt az első gondolata…”


Tartalom
NYÁR:
Annie álma
Konspiráció
Az igazság odaát van?!
A lepke
Úton
A Mag Szertartása – a Jelöltek
A dimenziókapun túl
Ébredés Angyalhegyen
Manna és Búbosház
Csodák a Rondón
Köszöntő Angyalfalu módra
Egy nem hétköznapi hétfő
Szabadulás a rabszolgaságból
Robotboszorkányok
Az vagyok, amit megeszem
A mandalafalu – előjelek
Elvevők, Meghagyók és a Büün
A változatosság gyönyörködtet

Angyalfalu „kormányzása”
A falugyűlés
Nomen est omen?!
Szent Iván éjjele – szunnyadó energiák
Élet és halál misztériuma – a visszatérés
Ébredők – a függönyön innen és túl
A Láthatatlanok
Hajléktalan luxus
Hajaj, mi lenne itt Picassóval?!
Maskara, Csigaház és Szélzugoly
Erdőkert és Lekvárünnep
Perpatvar
Szerelmesek Temploma – Antonio dala
Einna és Noraa 
Ehelyt sárkányok vagynak
Beavatás
Szemelvények Angyalfalu könyvtárából I. rész
Angyalszárny - Utószó gyanánt
ĉ
Információ Szupervályog,
2017. máj. 2. 8:57