
"...Azzal a dámszarvas tekintélyes agancsának meglepően kecses mozdulatával körbemutatott a tisztáson. Kis szünetet tartott. Végül újra megszólalt; a hangjában megbújó vád szomorúsággá szelídült.
– Mi, a Föld élővilágának összes faja, akit egyetlen faj, az Elvevő Ember a végveszélybe sodort, végső kétségbeesésünkben és tehetetlenségünkben a következő elhatározásra jutottunk…
Emlékező letaglózva állt, fejét szégyenkezve lehajtotta, pedig neki, Angyalfalu Összekötőjének alig volt mit szégyellnie azokhoz a milliárdokhoz képest, akik odakint, Falánkföldén folytatták süketen és vakon önző életformájukat. Emlékező nem a tetteiért szégyellte magát, hanem azért, mert ember..."
~~~
Angyalhegyen beköszönt a tél, a Láthatatlanok fontos
bejelentésre készülődnek. És Emlékező végre emlékezik… A Kiválasztottak és az
egész falu lakossága komoly próbatétel előtt áll − alig egy hónapjuk van a felkészülésre.Közben az élet nem áll meg a faluban; Annie és Aaron tovább ismerkednek az Ébredők életformájával: Bepillantást nyernek abba, hogy az Angyalúton járók hogyan viszonyulnak a gazdálkodáshoz és a pénzhez, és milyen szintet értek el az önellátás és a technológia területén. A tavaszi munkák előkészítése során pedig belekóstolnak a permakultúrás tervezés rejtelmeibe, amely szorosan összefügg az egészséges életmóddal és a táplálkozással, sőt az önismerettel és a tudati fejlődéssel is.
Az eseménydús hétköznapokra és a sajátságos ünnepekre azonban rányomja a bélyegét az izgatott várakozás: miféle kihívás elé néznek, és vajon átmennek a megmérettetésen?
Előzetes tartalom